Méltóképpen őrzi a megye II. Rákóczi Ferenc emlékét

Szabolcs-Szatmár-Bereg - II. Rákóczi Ferenc fejedelem 343 évvel ezelőtt ezen a napon született.

A Magyar Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította. A nagyságos fejedelem 343 évvel ezelőtt ezen a napon született. Ebből az alkalomból tekintsük át, hol állítottak emlékjeleket tiszteletére megyénk mai területén.

A történelmi Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék területe ezer szállal kötődött a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharchoz, ahogyan ezt az egyik helyi lapban is megfogalmazták 1930-ban: „Rákóczit nem vármegyénk adta a hazának, de az ő nagyra hivatott vállalkozásának a mi felsőtiszai lelkes népünk adott indítást. Itt verődött össze először seregének magva, a felkelés első csatáját győzelmesen itt vívta, legbiztosabb várát Ecsedben bírta s a szabadságharc letört zászlaját is itt hajtotta földre a kuruc sereg, a nagymajtényi síkon”.

A település gyöngyszeme

A legmonumentálisabb szobra Esze Tamás földjén, Tarpa főterén látható. Bíró Lajos lovas szobrát a szabadságharc kirobbanásának háromszázadik évfordulója alkalmából leplezték le. A településen még két dombormű idézi Rákóczi és Esze Tamás találkozását, illetve a zászlóbontást. Ne felejtkezzünk el a jobbágyból brigadérossá lett Esze egész alakos kőszobráról sem, amely Tarpán kívül még Mátészalkán látható. Az első győztes csatára a Tisza mindkét oldalán emlékoszlop figyelmeztet, így fejet hajthatunk Tiszabecsnél és a határ túloldalán a tiszaújlaki turulmadaras emlékműnél is. A tiszabecsi győzelmet követően Rákóczi csapataival 1703. július 16–17-én Naménynál kelt át a Tiszán. Július 18-án itt bocsátotta ki a szabadságharc második kiáltványát. Így a fejedelem emlékét őrzi „Bereg kapujának” gimnáziuma, amelynek épülete előtt Ócsai Károly mellszobrát állították fel, míg a Rákóczi parkban Kovács Ferenc Vajáról áthelyezett szobra látható.

Vaját a Vay család, különösen Vay Ádám öröksége a kuruc hagyományok hűséges őrzésére és ápolására predesztinálta. A település gyöngyszeme a 2003-ra szépen felújított várkastély, ahol II. Rákóczi Ferenc két alkalommal is megfordult. Egyedülálló a kastély parkjában látható kuruc szoborpark, ahol a szabadságharc híres személyeinek bronzba öntött és kőbe faragott alakjai között Rákóczi szobrát, E. Lakatos Aranka alkotását is felfedezhetjük.

Ugyanitt állították fel 2011-ben a majtényi zászlóletétel emlékművét, Nagy Lajos Imre alkotását is. Vajára szállították haza lengyel földből Vay Ádám földi maradványait is. Holló Barnabás síremléke a református templom előtt található.

A kuruc szabadságharc kitörésekor a Szabolcs vármegyei nemesség egy része a kisvárdai várban talált menedéket. Mivel a naményi pátenst vivő hírnököt nem engedték be, és Vay László próbálkozása sem sikerült a nemesség átállítására, ezért 1703. július 19-én a kurucok megkezdték a vár körülzárását. Háromszáz évvel később erre is emlékeztek, amikor a vár falán leleplezték Györfi Sándor domborműves emléktábláját. A városban még egy mellszobra is van Rákóczinak, Búza Barna alkotását 1985-ben állították fel.

Millenniumi emlékoszlopon

Rákóczi négy alkalommal is járt a Szatmár megyei Ecseden. Ennek emlékét őrzi az 1930-ban, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében felállított emlékoszlop a református templom előtt. Nagykálló is méltó módon őrzi a fejedelem emlékét, hiszen a főterén Nagy Lajos Imre bronz mellszobra int megállásra, de Rákóczi neve olvasható a református templom előtti millenniumi emlékoszlopon is. Szobrok őrzik még Rákóczi alakját Berkeszen, Fényeslitkén, Nagykállón és Tornyospálcán, míg emléktáblákon Bujon, Dögén, Nyíregyházán és Újfehértón fedezhető fel az arcképe. A megyében található emlékjelek teret és lehetőséget adnak a megemlékezésekre, a tiszteletadásra és a hagyomány­ápolásra, amelyre a Rákóczi-emlékév is hivatott.

- Ilyés Gábor helytörténész -

További hírek