<div>
<p><span id="more-4169822"></span><br>
– A Harangodi-tározó – valamint az azt tápláló és többletvizeit elvezető Kállai-főfolyás – a Magyar Állam tulajdonában és a FETIVIZIG vagyonkezelésében van. Funkciói a belvíztározás, a halászati hasznosítás, emellett természetvédelmi élőhely. Az ide vonatkozó jogszabály értelmében az igazgatóságnak kötelezettsége az állami tulajdonban lévő vízi létesítmények üzemeltetése, fenntartása, rekonstrukciója és fejlesztése. Ennek a feladatunknak igyekszünk eleget tenni azzal, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatósággal (OVF), valamint más vízügyi igazgatóságokkal konzorciumban pályázatot adtunk be a tározón és a főfolyáson végzendő felújítási munkákra. A beadott pályázat támogatást kapott – tudtuk meg elöljáróban Bodnár Gáspártól.</p>
<p>– Az 1979-ben épült tározón üzembe helyezése óta ütemezetten nem történt nagyobb volumenű mederkotrás, rekonstrukció, ezért az évek alatt felhalmozódott és leülepedett iszap kedvezőtlen hatással volt a tározó vízminőségére. A felújítás előkészítése során több alkalommal egyeztettünk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, a tározó halászati hasznosítójával és a helyi önkormányzattal, hogy általuk is támogatott tervek szülessenek – folytatta a FETIVIZIG igazgatója.</p>
<h2>Nyáron kezdődnek a látványos munkák</h2>
<p>– Tavasszal indul a kivitelezés, aminek első lépése az iszap megfelelő mértékű kiszárítása. A kivitelező a jövő héten megnyitja a száradást segítő víztelenítő csatornákat, majd nagyobb volumenű, látványos munkavégzéssel az év közepétől találkozhatunk. A mederkotrás befejezése ez év végére várható, ekkor már megindulhat a tározó feltöltése. A jövő évi mezőgazdasági, halászati és turisztikai idényt kedvező hidrológiai helyzet esetén már megfelelő vízkapacitással tudja kiszolgálni a tározó – ismertette az ütemtervet Bodnár Gáspár, s hozzátette: a projektnek köszönhetően javul a belvízelvezető rendszer üzembiztonsága, növekszik az aszályos időben felhasználható öntözővíz mennyisége és jobb lesz a minősége.</p>
<h2>Egyre nagyobb lesz a síkvidéki tározók jelentősége</h2>
<p>Az OVF holnapján további érdekes adatok világítják meg a Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója című projekt jelentőségét: “Magyarország területének 45 százalékát, művelt területének 60 százalékát, több mint 4 millió hektárt veszélyeztet a belvízi elöntés. A hazai települések 40 százaléka erősen veszélyeztetett a vizek kártételeitől, ez a veszélyeztetettségi mérték ma a legnagyobb Európában. A belvízvédelmi rendszernek meghatározó elemei a csatornák, amelyek levezetőképessége mára jelentősen lecsökkent, a csatornák feliszapolódtak. Magyarország 50 ezer kilométeres csatornarendszerének több mint felét a vízügyi igazgatóságok kezelik.</p>
<p>A klímaváltozás hatására mind gyakoribb a szélsőséges időjárás, a belvízrendszerekkel kapcsolatosan egyre nagyobb az elvárás a vízvisszatartás növelésére, hogy a túl sok csapadék idején be lehessen tározni a vizet az aszályos időszakra. A vízvisszatartás révén javul az érintett terület vízháztartása. Vízszintszabályozó műtárgyak építésével, illetve rekonstrukciójával biztosítható egy-egy kialakuló belvízhullám szabályozott levezetése, az alsóbb mederszakaszok és területek vízterhelésének csökkentése. Az így átalakuló vízrendszer, kiegészítve a kifejezetten medertározást szolgáló további tiltókkal és zsilipekkel, megteremti a vízmegőrzés lehetőségét. A medertározás a talajvizek megtámasztásával, a nyílt vízfelületek párologtatásával a terület természetes vízkészletének helyi hasznosulását szolgálja. A belvízrendszereink részei az állandó síkvidéki tározók, melyeknek a jelentősége – elsősorban a vízhasznosítás révén – egyre nagyobb lehet a jövőben.”</p>
<p>HP</p>
<p class="hp-backlink"><a href="http://www.szon.hu/?utm_source=articlepage&amp;utm_medium=textlink&amp;utm_campaign=article%20textlink">VISSZA A KEZDŐOLDALRA</a></p>
<img src="http://feeds.feedburner.com/~r/szon/nagykallo/~4/qCMw1FNrsRs" height="1" width="1" alt="">
</div>

Víz: számukra több, mint egy világnap

Kiderült, hogy hová tűnt a Harangodi-tó