<div>
<p><span id="more-3472694"></span></p>
<h2>Hetven éve írtuk</h2>
<h2>1947. május 11., vasárnap</h2>
<h2>Felépítik a tokaji hidat</h2>
<p>A napokban főispáni értekezlet volt a Belügyminisztériumban. Az értekezleten Tomasovszky Mihály, Szabolcs vármegye főispánja kérte a Sóstógyógyfürdő helyreállítását tekintettel arra, hogy ez a vármegye egyetlen fürdőhelye. Kérte a tokaji híd mielőbbi felépítését is, mivel Szabolcs ipari szénellátása a híd nélkül rendkívüli nehézségekbe ütközik, a Szolnokon és Füzesabonyon keresztül vezető út megdrágítja az ipari üzemek és a villanytelep szén­ellátását. Tomasovszky Mihály felvetette az értekezleten a szabolcsi kastélyok felhasználásának kérdését is, mert szükséges lenne a mielőbbi helyrehozásuk és felhasználásuk munkásüdültetés céljaira.</p>
<h2>1947. május 13., kedd</h2>
<h2>Az utolsó ölelés</h2>
<p>Drámai események színhelye volt T. Miklós nyírgelsei lakása. Az 50 éves földmíves felakasztotta magát és meghalt. A rejtélyes öngyilkosság drámai része tettének felfedezése után következett. T. Miklós a kora hajnali órákban felkelt, és azzal ment ki az udvarra, hogy megeteti a jószágokat. A 17 éves fia rövid idő múlva utánament, de nem találta az istállóban. Keresésére indult, és a lakás mellett lévő kamrában megtalálta, de akkor már halott volt. A fiú sírva ölelte át apját, amire T. Miklós teste leszakadt a kötélről, és széttárt karokkal a fiára zuhant. A fiút rémült kiáltozásaira az édesanyja szabadította ki az apja hullája alól.</p>
<h2>1947. május 14., szerda</h2>
<h2>Légiakna robbant Nagykállóban</h2>
<p>Mintha a háború borzalmai elevenedtek volna meg, hétfőn távoli, mennydörgéshez hasonló robbanást, majd éles süvöltést hallottak egy Nagykálló közelében fekvő tanya lakói. A süvöltés egyre erősödött, majd egy lövedék csapódott be. Hatalmas robbanás reszkettette meg a házakat, az emberek félelmükben fejvesztetten szaladgáltak. Egy lakóház és egy istálló szalmateteje kigyulladt, az utóbbi teljesen a lángok martaléka lett. Másnap letartóztattak egy érpataki lakost, akit a barátai Aknász névvel tiszteltek. Kihallgatása során beismerte, hogy két társával tehénlegeltetés közben egy kézigránátot találtak, s elhatározták, hogy felrobbantják. Ekkor jutott Aknász eszébe, hogy nemrégiben három légiaknát talált, amit a közeli nádasban rejtett el. Indítványára ezeket is előhozták, az egyik aknát és a gránátot betakarták náddal és gallyakkal, majd meg­gyújtották, de nem gondoltak arra, hogy a repülőbomba a néhány kilométerre lévő tanyán fog felrobbanni. Aknász beismerte, hogy régóta foglalkozik az elhagyott lőszerek és bombák robbantásával.</p>
<h2>Hatvan éve írtuk</h2>
<h2>1957. május 12., vasárnap</h2>
<h2>Megyénk legkorszerűbb malma</h2>
<p>Rövidesen átadják rendeltetésének a Fehérgyarmaton felépített villanymalmot, amelynek technikája, technológiája szinte egyedülálló az országban. Az épület, a korszerű gépek és a villamosítás közel kétmillió forintba került.</p>
<h2>Ötven éve íruk</h2>
<h2>1967. május 11., csütörtök</h2>
<h2>Megtakarítás a fűtőházban</h2>
<p>A Nyíregyházi MÁV-fűtőház dolgozói az év eleji termelési tanácskozáson határozták el, hogy egész évre szóló versenyt kezdeményeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. A vállalások elsősorban a gazdaságos üzemeltetésre, az üzemanyag- és energiatakarékosságra irányultak. A fűtőház dolgozói már az első negyedévben is szép eredményeket értek el. A gőzmozdonyvezetők 6370 mázsa szenet takarítottak meg, aminek az értéke 4 millió 331 ezer forint. Jelentős a megtakarítás a Diesel-üzemű járműveknél is, a karbantartók az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 8 ezer forinttal csökkentették a villanyáram-felhasználás költségeit.</p>
<h2>1967. május 14., vasárnap</h2>
<h2>Nádvágók</h2>
<p>A szabolcsi ember jó munkaerő. Üdülni küldtek két állami gazdasági dolgozót – téli üdülésre, merthogy télen állítólag ráérnek a mezőgazdaságiak. A két ember – nagy rábeszélésre – elutazott; a beutalót és a vonatjegyet a gazdaság térítette, de ami kis pénzt vittek, az első este elfogyott. Nem csak dolgozni, mulatni is tud a szabolcsi ember. Második nap reggel már azon gondolkodtak, hogy csomagolnak és indulnak haza. A véletlen segített, mert olvasni is szeretnek a szabolcsiak. Látták a helyi lap hirdetési rovatában, hogy a tógazdaság idénymunkára nádvágókat vesz fel, s még aznap jelentkeztek. A két ember megerősítette a szabolcsiak hírnevét: a tógazdaság brigádvezetője azóta is emlegeti, hogy azok aztán tudnak dolgozni, mindennap dupla normákat. A büfés kislány meg így sóhajtozik: „Volt itt két ember Szabolcsból, azok aztán tudnak mulatni, nem verték a fogukhoz a garast!” Mi meg azt mondjuk: a szabolcsiak tudnak üdülni.</p>
<h2>Negyven éve írtuk</h2>
<h2>1977. május 11., szerda</h2>
<h2>Hatvanéves a Zrínyi-gimnázium</h2>
<p>1917-ben kezdték meg az első tanulók a padok koptatását Nyíregyháza ma Zrínyi Ilonáról elnevezett gimnáziumában. Azóta sok ezer érettségizett lányt – és az utóbbi évtizedekben fiúkat is – bocsátott útjára a középiskola. A hatvanadik évforduló tiszteletére a gimnáziumban többnapos megemlékezést rendeznek.</p>
<p>KM</p>
<p class="hp-backlink"><a href="http://www.szon.hu/?utm_source=articlepage&amp;utm_medium=textlink&amp;utm_campaign=article%20textlink">VISSZA A KEZDŐOLDALRA</a></p>
<img src="http://feeds.feedburner.com/~r/szon/nagykallo/~4/D1pETmhuBP8" height="1" width="1" alt="">
</div>

Bajba jutott gyermeket mentettek a nyíregyházi tűzoltók

Ezt írta a Kelet 70, 60, 50 és 40 éve – Az utolsó ölelés: édesapja holtteste alól kellett kiszabadítani a nyírgelsei fiút