Végre a nagyközönség is láthatja a tarsolylemezek és aranyszablyák rekonstrukcióját.

&nbsp;

&nbsp;

<img class="alignnone size-full wp-image-7385" src="https://netkallo.nagykalloihirek.hu/wp-content/uploads/2024/01/IMG_0725.jpeg" alt="" width="1347" height="758" />

Ha ez a két szablya mesélni tudna, jóval több információnk lenne arról, hogyan születtek a fontos döntések a több mint ezer évvel ezelőtti Magyarországon. Olyan férfiak viselték ezeket, akik a korszak leggazdagabb emberi közé tartoztak, s akiknek a szava komoly súllyal esett latba. Ott voltak, amikor az ország vezetői háborúról, békéről, utódlásról határoztak, s ezekkel egy egész nemzet sorsát eldöntötték. A múltunk néma tanúi, amelyek a szakértő kezeknek köszönhetően mégis beszédesek – ezt mondta hétfőn a Kállay Gyűjteményben prof. dr. habil Révész László, a Szegedi Egyetem régészeti tanszékének vezetője, egyetemi tanár a Geszterédtől Rakamazig elnevezésű időszaki kiállítás megnyitóján.

&nbsp;

<img class="alignnone size-full wp-image-7386" src="https://netkallo.nagykalloihirek.hu/wp-content/uploads/2024/01/IMG_0725-1.jpeg" alt="" width="1347" height="758" /> <img class="alignnone size-full wp-image-7387" src="https://netkallo.nagykalloihirek.hu/wp-content/uploads/2024/01/IMG_0726.jpeg" alt="" width="1024" height="683" />

&nbsp;
<h2>Felháborította Munkácsy műve</h2>
– Az itt látható aranyszablyák, illetve honfoglaláskori tarsolylemezek rekonstrukciói a magyar kultúra nagykövetei, hiszen amellett, hogy mesélnek a múltunkról, hírét viszik a hajdani ötvösmesterek tudásának, s láthatóvá teszik azon vezérek viseletét, akik új hazát építettek a Kárpát-medencében. Ott, ahonnan csak két aranyszablya került elő – mindkettő Szabolcs-Szatmár-Beregből. Az egyik legismertebb leletegyüttes Geszteréden bukkant fel 1927-ben. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy Kiss Lajos múzeumigazgatónak a disznók szájából kellett kirángatnia az értékes tárgyakat: a sírban, amit disznók túrtak elő a földből, a korszak egyik leggazdagabb férfiúja nyugodott. Rangját jól jelzik a mellőle előkerült, sokszor csak részleteiben megmaradt tárgyak, melyek közül a legjelentősebb az aranyveretekkel díszített szablyája volt. A másik Rakamaz határából került elő, és mostoha sors jutott neki: Dienes István és Németh Péter állhatatossága nélkül nem sikerült volna megmenteni az enyészettől – fogalmazott a professzor, aki a nyíregyházi múzeumról azt mondta, mindig a szakma csúcsát jelentette.
<div class="highlightBlock-content">

– Miután Jósa András, a múzeum alapítója a Parlamentben megnézte Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményét, a Nyírvidék hasábjain adott hangot felháborodásának. Mint írta, a híres alkotáson egyetlen apró részlet sem hiteles. – Nem ártana tájékozódni a művész uraknak, mielőtt elmennek babérkoszorút szaggatni – fogalmazott és hozzátette: a nyíregyházi múzeumban minden fontos honfoglaláskori emléket megtalált volna a festő, ha korhű szeretett volna lenni.

</div>
<h2>Legyen mire emlékezniük!</h2>
– Nyelvében és hagyományaiban él a nemzet – jelentette ki dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere, aki szerint az egyik legfontosabb feladat továbbadni a következő generációknak mindazt, amit elődeink ránk hagytak örökül. – A gyerekeket otthon és az iskolában is nagyon sok impulzus éri, de tudniuk kell, hogy az egészséges lokálpatriotizmus és nemzettudat milyen alapokra épül. Mindenkinek, aki a kultúráért vagy abban dolgozik, nagy a felelőssége: sokat kell tenni azért, hogy az értékeink fennmaradjanak, s hogy legyen mire emlékezniük a gyerekeinknek – tette hozzá.
<h2>Nem volt könnyű dolguk</h2>
<div class="highlightBlock-content">

– A Jósa András Múzeum régészeti anyagának egyik legjelentősebb részét a honfoglaláskori leletanyag alkotja. A tárgyak jelentősége túlnyúlik a vármegye határain; nemzetközi szinten is nagyon fontos szerepük van a X. század megismerésében. Az anyag értékes, különleges és ritka: a Kárpát-medencében összesen 28 honfoglaláskori tarsoly-lemez került elő, s ezek közül nyolc itt látható – mondta dr. Rémiás Tibor, a Jósa András Múzeum igazgatója, aki az aranyszablyáról is mesélt.

</div>
– A hiányosan, és régész szakember jelenléte nélkül feltárt sír miatt a szablya rekonstrukciója nem volt egyszerű. A hosszú, évekig tartó munka anyagi támogatását a Geszterédi Aranyszablya Társaság vállalta magára az elnök, Rácz János vezetésével. A rekonstrukció elkészítését, illetve a feladatok koordinálását Strohmayer Ádám ötvös-cizellőr végezte, és fontos szerepe volt benne Szabó István fegyverkovácsnak is. A nívós munkát a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatták be tavaly májusban, március elejéig a Kállay Gyűjteményben látható, majd útnak indul, hogy a lehető legtöbben megcsodálhassák – mondta.

&nbsp;

&nbsp;

Szablya a múltból, harc a jelenben.

Aranyszablya - Múltunk néma tanúi, kultúránk nagykövetei.