Mióta laknak...
mióta élnek itt emberek?
Józsa András a híres orvos, az 1800-as évek végén igennel válaszolt erre a kérdésre. Így érvelt: "A környező mocsárvilág természetes védelmet jelentett, a buja ősnövényzet eltartotta az ősállatokat, azok pedig élelmet adtak a halászó-vadászó ősembernek."
Ezt a földet nem bolygatták nagy természeti katasztrófák (földrengések, árvizek), így viszonylag épségben megmaradt évezredeken át, ami a földbe került. Ezért tárhattak fel a régészek egész sor ősembertelepülést. Ha ellátogatsz Nyíregyházán a Jósa András Múzeumba, láthatod a nyíri ősemberek kiállított tárgyait, maradványait. Hozzánk legközelebb Napkor határában találtak a korai vaskorból leleteket.
De mi a helyzet Nagykállóban? A Nyíregyházára vezető vasútvonal mellett áll egy magányos halom, a Korhány. Kerülete 110 lépés, magassága 6 méter. Ez a domb itt egyedül áll a sík határban, azonban Kállósemjén és Nyíregyháza között található kelet-nyugat irányban 14 halom, amelyek 4-8m magasak. Valamennyi őskori emlék, a kora bronzkor tanúja (ie. 1900-1100). Az itt végzett ásatás idején került elő egy trachidból készült 1707 gr súlyú kőbaltadarab, amely a kőkorszaki ember közelségére utal. Sajnos amikor a Korhány ásatására sor került, az már nem volt érintetlen. Valakik korábban már kiásták és kirabolták a domb közepe alatt lévő sírt, amelyből csak kevés emberi és ló csontmaradvány került elő. Olyan kevés, ami nem volt értékelhető. A Korhányból előkerült kőbaltadarab később az ásatást vezető Jósa András gyűjteményével együtt a nyíregyházi múzeumba került. Nincs kiállítva, száz évvel felszínre kerülése után pihen a múzeum raktárában. Csak egy a leltári tárgyak között.
Van azonban a Kálló-környéki ősembereknek még egy emléke. Egy kőbaltadarab a nagykállói Harangodi tó iszapjából került elő. Megtalálója még ma is otthonában őrzi. Elmondása szerint egy régész ismerőse vizsgálta meg, s szerinte több, mint 4000 éves!
Városunk ősemberek utáni lakóiról nem maradt tárgyi emlék, a régészek és a történészek szerint ezt a földet jóval 896 előtt a magyarsághoz csatlakozott kabarok szállták meg, mint előre küldött katonai segédnépet. A Nyírség és Kálló magyarok előtti őslakói ismeretlenek. III. Béla király titokzatos névtelen jegyzője - Anonymus - a Nyírségi tájat megszerző magyarokkal kapcsolatban nagy hodóltatásokról, és teljes csatákról szól. Feltehetően előtte szegény szláv keresztények éltek itt. Későbbi adatok szerint már az Árpád-korban állt templom ezen a helyen.
